A vanília is orchidea?

Nem is tudtam, de szerintem nem én vagyok az egyetlen, akinek ez az információ ismeretlen volt. Kevesen tudják ugyanis, hogy a konyhában használt és nálunk is kedvelt vanília is az orchidea félék családjába tartozik. Ezt a különleges fűszernövényt, ami az orchideák családján belül a vanilla fajhoz tartozik otthon nehéz lenne tartani, mivel az őserdők mélyén a párás meleg trópusi klímán őshonos. 

A vanília egy kúszó őserdei növény, amely légygyökerekkel kapaszkodik meg a fákon, a nedvességet a levegőből nyeri a léggyökerein keresztül. Ez a faj sem szereti  tűző napfényt, inkább az árnyékosabb helyeket szereti, de ha túl sötét helyen telepszik meg, az csökkentheti a virágzást. Ez még nem is lenne annyira nehéz, például egy félárnyékos helyet a lakásban mindig lehet találni, ahol van napfény, de nem tűző, és nem égeti meg a növényt. Azonban amit nehéz lenne megteremteni, hogy 60%-os legyen az árnyék, és ami még nehezebb, az a megfelelő páratartalom előteremtése, mert a növénynek szerves tápanyagon kívül 90%-os páratartalomra és évi 2500mm csapadékra van szüksége, amit kb. 40-60 naponként kell egyenletesen megkapnia. Emellett 20-25°C az ideális, ennél melegebb helyen a növény elpusztul.

Hát igen, sajnos amilyen gyönyörű, mégis a legérzékenyebb az összes orchidea fajta közül, így a termesztésére alkalmas hely igen korlátozott. Így már világos számomra, miért kerül olyan sokba a vanília a boltokban. 

Azonban nem mindegyik vanília használható fűszerként, csak kb. 30 olyan faj létezik a több száz tagból, amit erre a célra felhasználhatnak.

Ha érdekel az egész cikk, IDE KATTINTVA elolvashatod.

Vannak hozzám hasonló emberek :D

Ezt a cikket ma találtam (ITT érheted el). Az egyik orchideám nagyon rossz állapotban van, és ugyanolyan állapotban vettem, mint amilyenben a riport alanya is vette az övét. Én is a szupermarketben vettem mindet, és egy kivételével, amit virágzó állapotban vettem, mindegyik kókadozott, száraz volt a gyökere...valljuk be, nem a legmegfelelőbb környezetben tartották őket. De nem is hibáztatom őket, egy virágboltban, ahol van arra idő, hogy minden növény a maga szükségleteit kapja, addig egy hipermarketben lelocsolják őket valamivel, kapnak valamilyen vizet, azt kész. De ebben a cikkben kaptam pár hasznos tanácsot, amit a következő orchideámnál kipróbálok, ha ilyen állapotban veszem őket: egy éjszakára desztillált vízbe teszem, hogy a felesleges sót meg anyagok, amik a hipermarketben rárakódtak kiázzanak belőle. Sajnos ez lehetett az egyik növénykém baja is, mert ma amikor ránéztem, elhúztam a függönyt, hogy kapjanak napfényt, látom, hogy az összes levele elrothadt. Sajnos már nem tudtam megmenteni, pedig nem is locsoltam túl, figyeltem, hogy minden a megfelelő módon történjen, de legalább nem a hipermarket polcain ment tönkre, hanem itt lehetett nálam közel egy hónapig, és élvezhette a többi orchidea társaságát. Remélem a közeljövőben nem kell fájó szívvel több növényemtől megválnom.

Orchideák az út szélén

Nem is hinnétek, milyen sokszínű orchideapopuláció található meg vadon Magyarországon. Nem is hinnétek, hogy amikor elmentek egy réten valami "gaz" mellett, aminek nem tudjátok a nevét, nem is valami réti izé, hanem egy orchideaféle. Mutatok is nektek párat, amit egy természetben tett kirándulás során is fellelhettek. Az hazai orchidea fajok megtalálhatóak nedves láp-, mocsárréteken, gyepekben, erdőkben, nedves és száraz gyepekben, de még az ember által erősen zavart területeken is találkozhatunk velük. Viszont, mivel egy eléggé érzékeny növényről van szó, a bolygatás és a taposás miatt egyes korábbi lelőhelyekről eltűnhet, de veszélyt jelent rá az élőhelyek megszűnése, az adott helyek éghajlati változásai - fény, csapadék, pára mennyisége megváltozik. 

Összesen 23 nemzetségbe sorolhatjuk a hazai kosborfélék családjába tartozó  orchideaféléket. Ezek közül mutatok be párat (az orchideafélék listájában megtaláljátok a linket, ahol az összes fel van sorolva).

 Ez a növény a GÉRBICS. Karsztbokorerdők, mészkedvelő tölgyesek, ritkán cseres-tölgyesek környékén futhatunk bele. Ha látni szeretnétek, érdemes a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban ellátogatni. 

Főbb ismertetői: 20-50 centis korhadéklakó. A szár erőteljes vastag, levelei a szaprofiton életmódnak megfelelően erősen redukálódtak, pikkelyszerűek. A virágzat nyúlánk, a virágok nagyok, fürtösek. A külső lepellevelei tojásdad-lándzsásak, kívül zöldesibolyák, belül világosibolyák, sötét erekkel tarkított. A belső lepellevelek kisebbek, szálas-lándzsásak, világosibolya színűek. A mézajak hosszúkás-tojásdad és a külső leplekhez hasonlóan sötét ibolyaszínű hoszerekkel tarkított. A sarkantyú keskeny, hengeres, lefelé irányuló. Május-júniusban virágzik. A termése toktermés. (forrás: wikipedia, jobban én se írhattam volna körül).

Íme a BAJUSZVIRÁG. Mókás neve van szerintem, de a virágja első ránézésre az orchideafélére emlékeztet. 

Jellemzők: 5-30 cm magas korhadéklakó kosborféle. Az egész növény sárgás csontszínű, a gérbicshez hasonlóan klorofillt alig tartalmaznak. A hajtásaik magányosak vagy hajtáscsoportokban fejlődnek. Levelei a szaprofita életmódnak megfelelően teljesen elcsökevényesedtek. A virágainak száma kevés. A virágok bókolók, lepelevelei sárgásfehér színűek. A felfelé irányúló mézajka háromkaréjú, a középső karéján néhány kárminvörös hosszanti papillasáv látható. A sarkantúja felfelé irányul, bő, tompa végű. Július-szeptember között virágzik. 5-30cm magasra nő meg, úgyhogy érdemes alaposan a lábunk elé nézni, nehogy letapossuk, ha bükkös, vagy gyertyános tölgyes helyen kirándulunk. Hazánk egyik legritkább orchideafaja. 

 És végül a KORALLGYÖKÉR. Sajnos erről a növényről nem találtam bővebb információt se az előfordulásával, se a virágzási időszakkal vagy a magassággal kapcsolatban. Egy helyen találtam némi információt, miszerint bükkösökben, sziklai bükkösökben, elegyes karszterdőkben fordul elő. Viszont ha ilyen helyeken barangolsz, nézz a lábad elé, nehogy letaposd ezt a növényt, és semmiképpen ne szedd le, mivel fenn van a védett növények listáján, és ha minden igaz, annyira megritkult a populáció, hogy a kihalás fenyegeti.

Ennyi elég is, egy kis ízelítőnek, a linkek között megtaláljátok mind a 23 hazai orchideaféle nevét. Érdemes meglesni a róluk készült képeket, hiszen ki tudja, lehet egyszer pont az egyikük mellett sétáltok el, miközben azt mondjátok, mennyi gaz van errefelé...

Mégis van remény?

Itt vagyok újra, sok minden nem történt az orchideakörömben, mindenki szépen zöldül és növekszik, és egy másik jelzi, nemsokára gyönyörködhetek a színes virágaiban, szárszerű kezdeményből már 2-3 centis száracska fejlődött. És aminek a legjobban örültem, hogy megmaradt az az orchideám, amelyik eléggé vacak állapotban volt. Legutóbb le kellett vágnom az összes gyökerét, mert túlöntözték a boltban, ahol vettem - ne meg nem is virágzó állapotban vettem, hanem lesejtezve, mert se virág, se szár nem volt rajta, csak 2-3 levélke, és kicsit ráncosodtak már. Tegnap vettem egy ilyet, az már szerencsére nem volt túlöntözve, hanem már majdnem szétszáradt, úgyhogy a száraz dolgokat levagdostam róla, kapott tápos vizet, és egy szép, napos sarkot. Először egy másik helyre szántam, de annyira a szívemhez nőtt, hogy marad a többi virágommal. De majd ha virágzik, ez is meglepi lesz, mert bármilyen színű lehet. Kapott kavicsokat az aljára, hogy ne álljon a vízben, ha véletlenül túlöntöztem volna, és várom, hogy magához térjen. A sárga lepkekosbornak pedig nagy örömömre sikerült eltalálnom a helyét, egy hete folyamatosan virágzik, és még mindig tele van bimbókkal, amik bármikor nyílni kezdhetnek.

Aggodalom...

Két napra hagyom magukra az orchideáimat, kaptak utazás előtt sok párát, hogy klassz klímát teremtsek nekik, a talajukat megnéztem, hogy ne legyen túlöntözve, mindegyik gyökere szép és zöld, a levelek is okésak...kivéve egyet. Nagyon elszomorodtam, amikor rádöbbentem, őt talán mégse sikerült megmentenek. Ő volt a második hullám egyik megmentettje, amikor hoztam még volt rajta egy szár meg két kókadt virág. Kapott kavicsot a cserépbe, és az átlátszó cserépben hagytam, amiben volt, mikor megvettem, és ez a cserép került a kavicsokra. Mindent úgy csináltam, ahogy olvastam, igyekeztem a tőzeget nedvesen tartani, nem ültettem földbe, nehogy megfulladjon, nem állt víz a cserép alján öntözés után...és akkor megjelent az első gond, elkezdett sárgulni az egyik levelének a vége. Pár napig hagytam, öntözni nem öntöztem, hátha a túlöntözés miatt sárgul, mert az áruházban elég vacak körülmények között voltak tartva, nincs kizárva, már akkor is vacak állapotban volt, amikor megvettem. De sajnálom, hogy beteg és nem tudok neki segíteni. Most meg a gyökereit is vissza kellett vágni, mert mind rothadni kezdett, remélem nem valami betegség, nehogy elkapja a többi orchideám. Ha meg tőrothadás, lassan meg kell tőle válnom, mert mindenhol azt olvastam, gyógyíthatatlan, a virág tutira elpusztul tőle. Azért adok neki egy kis időt, két pici gyökérszerű valami van a tövénél, és annyira még nem lehet vészes, a tőzege is félnedves, nem is kap most majd bár napig vizet, hátha valamivel jobb állapotba kerül.

További kedvencek

Amint kész lesz a polc a radiátorom felett, további 2-3 orchideát tervezek odatenni. Teljesen megbolondultam ezektől a virágoktól, igaz, most csak egy virágzik, a sárga szirmú Oncidiumom, de két lepkeorchideámnál kezd elérkezettnek látszani az idő, hogy hamarosan virágozzon. Sőt, a Dendrobiumomon egyre nagyobbak lesznek a hajtások aprócska gyökerecskék, levélkék már felismerhetőek, sőt már kettőn van hosszabb szárszerű kezdemény is. Meglátjuk, lesz ami lesz, de már annak örülök, hogy ilyen szépen fejlődik.

Amikor a sárga Oncidiumom vettem, volt még két esélyes versenyző, és nagyon örülnék, ha még abból a kétféléből is lehetne egy-egy darab a szobámban. Az egyik ez a fajta virágú Dendrobium volt. Meghatározni nem igen tudtam, nekem olyan lime-zöldnek tűnt, de ha minden igaz az eredeti elnevezés "dendrobium burana jade". Az egész virága érdekes, ez a zöldes szín a lilás-ciklámenes középső folttal teljesen levett a lábamról. 

A másik versenyző is a különlegességével hívta fel magára a figyelmet. Nagyon sok volt a lepkeorchidea, lilás, bordós színű, mondjuk ott is volt egy, ami nagyon megtetszett, az egész sötétmályva színű volt egy világos fehéres-vajszínű csíkkal a szirmok alján és folttal a virág közepén. De sajnos mire eljutottam a boltba, és nem biciklivel voltam - úgy nem mertem megvenni, meg útközben letört volna a levele, vagy a szára, és ezt nem akartam megkockáztatni - már sajnos elvitte valaki, és amikor felfedeztem, már akkor is csak egy volt belőle. Úgyhogy mint potenciális versenytárs kiesett aznap, amikor választanom kellett egyet. Bár szívem szerint én mindet elvittem volna, nem lehet azt mondani, ez szebb, mint a másik, mert ezek a növények egyszerűen meseszépek, nincs két egyforma, mégis mindegyik a maga módján szép. De mutatom a harmadik esélyest, amelyik még ott kandikált a polcon a többi fóliás orchidea között. Sajnos olyan képet nem találtam, amilyen színű az a virág volt, de formára ehhez hasonlított. Mint kiderült, ez is lepkekosbor orchidea, amilyet végül vettem sárga színben. De amilyen még a kezembe akadt, annak érdekes rozsdavöröses színmai voltak, kicsit barnás árnyalattal, és elsőre úgy nézett ki, mintha a szirmait megpörkölték volna - először megijedtem, hogy tényleg megéghetett a tűző napon, de szerencsére nem erről volt szó, mert a növény szép zöld volt, és egészséges, csak a szirmai voltak ilyen érdekesek -.

És akkor amikor ott álltam, három esélyes orchideával, jött a nehéz döntés, csak egy jöhetett velem akkor haza, és válassza ki az ember, melyiket vigye el. Nem is tudom, miért pont a sárgát választottam, talán mert ezen még rengeteg bimbó volt, így tudtam, egy a növény akár egy hónapig is virágozhat a szobámban, vagy a sárgás vidám szín, amiről a tavasz és a melegség jut eszembe volt a választásom fő oka.

Egy a lényeg, hogy ő már itt van a szobámban 4 napja, és azóta is gyönyörűen virágzik, kapott egy csücsköt az ablak mellett, ahol fény van bőven, de arra figyeltem, hogy még ha szellőztetek se legyen egyikőjük se huzatba, nem akarom, hogy megfázzanak.

Úgyhogy amíg nincs polc, marad ennyi virágom, de közben lélekben szurkolok, hogy néhány darabbal még had bővülhessen a gyűjtemény...elvégre a fél lakás még üres, nem ártana színesíteni :D

Megnyirbálva

Jó reggelt mindenkinek! Gyönyörű napsütéses nap a mai is :). Megint megolt a szokásos reggeli orchideavizitem, és két növénykét egy kicsit megnyirbáltam, levágtam  tövénél a szárakat, mert virágot már nem hozott, és ne akarom túlhajtani szegényeimet. Úgyhogy a két hosszú botból egy maradt minden cserépben - a támaszrúd -. Még virágok nélkül is egész mutatós kis növény, szép zöld leveleivel is jól dekorálja a polcot. Igaz, hogy csak most vágtam le a szárait, de már alig várom, hogy elteljen 1-2 hónap, és megjelenjen az a várva várt száracska.

Ennek a virágnak is meglepetés lesz a sziromszíne, mert amikor vettem, már kókadozó állapotban volt, a szirmai összeaszalódva, csak annyit tudok, hogy fehér mind a kettő. A kérdés már csak az maradt, milyen színű a közepe a virágainak. 

A másik kiigazítás a betegebb kinézetűvel történt. Már mikor megvettem, elég puhák voltak a levelei, zöldnek zöldek voltak ugyan, de nem volt olyan szép sötétzöld, mint az egészségesebb társainak. De a többi ramatyabb kinézetű közül ennek volt csak pár bimbója, a többinek még szára se volt. Adtam neki egy esélyt, kapott egy átlátszó orchideacserepet, abba tettem a másik cserepét, amiben ültetve vettem, kapott tápot, és fényt is kap rendesen. De napok óta az egyik levelének a vége elkezdett sárgulni. Oké, akkor nem kap vizet, mert valahol olvastam, hogy ha a túlöntözés lehetősége áll fenn, érdemes egy ideig nem locsolni. Viszont eltelt több mint egy hét, és a levél változatlanul sárgult tovább. Utánanéztem, de nem találtam, milyen más betegség tünete lehet, tetvek nincsenek rajta, meg nem éghetett, mert északi ablaknál vannak, és csak neki jelentkezett ilyen levélsárgulása. Aztán megijedtem, mi van, ha fertőző, és megbetegíti a többi növényt is? Úgyhogy egy kicsit kiigazítottam, levágtam ezt az egy sérült levelet, de maradt neki 3 másik, ami szerencsére szép zöld és egészséges, és semmi elváltozás nincs rajta. Remélem nem rontottam a helyzeten, és hamar helyreáll, és nem lesz vele semmi baj, nagyon sajnálnám, ha megmentettem, és nálam halna meg a növény. Viszont 3-4 pici gyökérkezdeményt fedeztem fel rajta, úgyhogy okkal reménykedhetek a mielőbbi gyógyulásában.

És ma megkapták első párásításukat. Bepermeteztem a szobát, persze nem lesz esőerdei hangulat, mert nem örülnék neki, ha a bútoraim meg a könyveim és ruháim szétáznánk és elvizesednének a sok pára miatt, de egy kellemes légkört igyekeztem nekik teremteni.

Orchideakedvelők figyelem!

Május 21-én, szombaton a Magyar Orchidea Társaság nyílt napot tart az ELTE Füvészkertben, (Bp. VIII. Illés u. 25.). A nap során a látogatók bepillantást nyerhetnek az Orchidea Társaság működésébe, láthatnak orchidea zsűrizést, és természetesen egy szép kis orchidea-bemutatót is. 

A teljes cikket ide kattintva érhetitek el.

Mi az ott?!

Reggel felkeltem, elhúzom a függönyt, hogy a reggeli nap sugarai betöltsék a szobám. Ilyenkor végignézem minden orchideámat, de a többi növénylakót sem hanyagolom, gyönyörködök mindenben egytől egyig. És akkor mit látok? Hogy az egyik orchidea tövénél megjelent egy kis dudor, vagy levél vagy szár lesz belőle. Nagyon izgatott lettem, már alig várom, hogy egy kicsit nagyobbra nőjön, és többet megmutasson magából, egy levélnek is örülnék, de egy szár az maga lenne a gyönyör, még ha csak egy kis virág is lenne rajta, mert amikor vettem, sajnos elég ramaty állapotban volt, a levelei ráncosak és kókadozott, már eléggé szezonjamúlt volt, én meg megsajnáltam, hogy egy ilyen még jó állapotban lévő növény menjen a kukába. és amikor megvettem, csak egy kókadt virág volt a növényen, és jó lenne tudni, hogy fehér alapon lilás vagy sárgás foltja van. Akármilyen is lesz, örülni fogok neki, de egy szár, és egy virág már nagy köszönet lenne részéről, amiért megmentette, és tápozom az elmúlt időben.

Minden nap tanulok valami újat :)

Kezdőként minden nap olvas valami újat az ember. Ha már megmentettem ezeket a kis orchideákat a szupermarket polcairól, nem örülnék neki, ha nem a megfelelő környezetet biztosítanám nekik, és tönkremennének a szobámban. Úgyhogy rákerestem, és amennyi hasznos oldalt találtam, végigbugásztam mindet, mert sajnos voltak dolgok, amiben annyira ellentétes véleményen voltak a bejegyzések írói, hogy kapkodtam csak a fejem, most akkor mit is tegyek. Így végül megegyeztem, hogy amiben többen is egyet értenek, az nagy valószínűséggel jó is, és bevált módszer is.

Az első dolog, amit sokan nem tudtok szerintem, mert én se gondoltam volna, hogy az orchideát a legtöbben a túlöntözéssel ölik meg. Ugyanis ez a növényke elég cseles, ha sok vizet kap, akkor a levelei sárgulni kezdenek, mert a túl sok íztől rothadni kezd. De mit gondolunk, ha egy növény levele sárgul? Hát persze hogy azt, hogy szegény biztos kevés vizet kapott, és kezd száradni. Ha megvettétek az orchideátokat, figyeljetek a helyes mennyiségű locsolásra. Az egyik legegyszerűbb megoldásnak azt találtam, hogy a növény leveleit és gyökereit kell figyelni. Ha a levelek szép zöldek és kemények, valamint a gyökerek is zöld színűek, akkor a növény elég vizet kapott, nem kell neki többet adni. Ha viszont a levelei ráncosak és puhák, nézzük meg a gyökereit. Abban az esetben, ha szürkés-fehéres és száraz a gyökérzet, akkor ideje locsolni. 

Hogy elkerüljük a túlöntözést, sok helyütt olvastam, az alákavicsozás módszeréről, ugyanis ha a növényt egy másik edénybe helyezzük, amiben néhány centinyi kavicsot tettünk, a felesleges víz kiszivároghat a cserépből, és a növény ne fog vízben állni, ami rothadáshoz vezetne a későbbiekben.

A minap kipróbáltam egy másik jó megoldást, amikor egy edény vízbe merítem a virág cserepét, hogy benedvesedjen a gyökér és a kéreg. Így a kéreg magába szív egy kevés vizet, amit majd fokozatosan bocsát ki, és a cserépből kifolyik a felesleges vízmennyiség.

Ha nálatok is kemény a víz, érdemes esővizet összegyűjteni, vagy forralt vízzel öntözni. A csapvíz azért se a legjobb, mert állítólag a túl hideg víztől az orchidea megfázik. Valamint érdemes beinvesztálni külön orchideák számára kifejlesztett tápoldatba. Először én is a hagyományos oldattal elkevert vizet locsoltam rájuk, nem tudtam, hogy ez tényleg ilyen fontos. Gondoltam, ami jó a yukkának, meg a többi zöld növénynek, az neki is jó lesz, hiszen általános oldat címszóval vettem. Hát, sajna a várt eredmény elmaradt, se szár, se virág nem jelent meg. Úgyhogy rászántam magam, és gondoltam, na jó, egy próba. És tényleg, nem kell belőle sok, néhány ml-t kell 1 liternyi vízhez keverni, és azzal locsolni a megadott módon. A javaslat szerint tavasszal és nyáron érdemes hetente, ősszel ritkíthatjuk 2 hétre,télen viszont havonta egyszer kell neki adni, ilyenkor úgyis pihen a növény. És lekopogom, tényleg használ, mert a két elsőnek vett orchideámon szár és levélkezdemények jelentek meg.

Ami még fontos, hogy ne ültessük át rendes virágföldbe. Az orchidea korhadéklakó, és a kérgeinek szabadon kell maradnia, abba a jellegzetes kéregbe kell ültetni, mert a rendes virágföldben nem tud lélegezni, és megfullad. 

És még egy jó tanács. Ha átlátszó cserépben veszitek, hagyjátok abban. A gyökereken keresztül ugyanis fotoszintetizál a növény,valamint a fent említett gyökérállapotot is jobban nyomon lehet követni egy átlátszó cserépen keresztül.